Egyedül vagy társasággal?

Vasárnap este a húgommal futottam egy laza tizenkettest (na jó, ami azt illeti, Ő 5 kilométer után kiszállt) és miközben próbáltam olyan lassan futni, hogy ne maradjon le nagyon, azon gondolkoztam, vajon hogy jobb futni: magányosan, vagy többed magammal, falkába verődve? Persze felmerül a kérdés, hogy mit kell érteni "jó futás" alatt - és tényleg: mit kell érteni jó futás alatt? Persze, hát kinek mit.. Meg mikor hogy..! Vegyünk például engem! Perpillanat egyértelmű, határozott céllal vágok neki a mindennapi edzéseknek: minél előkelőbb helyen végezni (vagy inkább minél kevésbé csúfos helyen ;-)) a Human Race-en. Ennek érdekében hajlandó vagyok minden alkalommal sanyargatni magam: kicsit gyorsabban menni, kicsit tovább kitartani a sprinteket, vagy éppen 10 kilométer helyett 15-öt letolni, csak hogy - magamhoz képest - tökéletes formába hozhassam a kondíciómat. Aztán rengetegen vannak, akik lemennek a pályára, hogy megvitassák az aznapi munkát/sulit, meg hogy ki kivel kavar és milyen az új sorozat az AXN-en és így tovább.. Nem mellékesen közben futnak egyet - miközben sok minden előtérbe kerül, de hogy a részidők, meg a leggyorsabb 10 kilométerek nem, hát az hét szentség! A legtöbb ember azonban valahol a két, az előbb tárgyalt futó-típus között mozog: elindulnak, tolják a kilométereket, aztán majd lesz valahogy, nem különösképpen görcsölik túl a kérdést, ám nem is bohóckodják el az edzést a társaság kedvéért.

A legnagyobb problémát az okozza, ha két (netán több) különféle habitussal megáldott futó verődik össze egy-egy edzés erejéig. Ilyenkor senki sem találja a helyét, no és persze senki sem azt kapja, amire számított. Aki gyorsan szeretne futni, azt visszahúzzák a többiek és fordítva: aki nem bírja az iramot, joggal érezheti úgy hogy mellőzve lett és kimarad a mókából.

Akkor mégis csak jobb egyedül elindulni? Mert akkor aztán nincs kire várni, nincs aki pofátlanul otthagy és nem kell beszélgetni sem, amikor hallgatni volna kedved. Ugyanakkor, ha egyedül mész, nincs aki megvárna ha lemaradsz, nem veregeti meg senki a válladat sem és nincs kihez szólni, ha meg szeretnéd törni a monotonitást (aki azt mondja hogy a futás nem monoton, az hazudik és/vagy még egy métert nem futott egész életében). A címben feltett kérdésre tehát megint csak nem szolgálhatok egyértelmű válasszal, csak egy közhellyel: az éremnek mindig két oldala van.

Ha megszabadulnék attól a sok-sok kedves embertől, akik elkísérnek edzéseim során - üljenek csupán a padon, fussanak velem, előttem vagy netán mögöttem - azt hiszem nagyon szomorú lennék.. Nem, ebbe jobb bele se gondolni, brrr.. Ha folyamatosan csak egyedül, magányos harcosként rónám a köröket, elveszne az egész esszenciája: nem lennének közös örömködések egy-egy Personal Best megdöntése után, nem lenne kire licitálni a futás utáni jutalom-söröket illetően - és minek ragozzam?! Egész egyszerűen nagyon jól tud esni, ha elnézek jobbra és valaki ott fut mellettem! Aki mindezeket hajlandó eldobni, hát hajrá - de én ebben egész biztosan nem fogok részt venni.

3354587726_686a61e2f3_b.jpg
Fotó: Ed Yourdon

Hogy a személyes fejlődésem is teret nyerjen és a testem-lelkem is megtalálja a hőn áhított egyensúlyt, időről-időre be kell hogy iktassak egy-egy magányos edzést is. Ilyenkor nem kell semmi másra figyelnem, csak saját testem működésével, a gondolataim elűzésével no meg a kilométerekkel és a másodpercekkel kell foglalkoznom. Csak ennyi - se több, se kevesebb! Ha belegondolok, minden személyi csúcsomat, de még a 21 kilométeremet is magányosan szereztem, azt hiszem nem is kell tovább bizonygatnom az elméletem létjogosultságát..

Legközelebb, mikor az aktuális edzésterveden töröd a fejed, foglalj le egy edzést, amikor csak Te vagy, és senki más. A legegyszerűbb, ha ilyenkor nem is szólsz senkinek, csak utólag árulod el, hogy edzeni voltál - nyugodj meg, a barátaid meg fogják érteni. Máskor viszont szólj nekik - lehetőleg jó előre - mert sosem tudhatod, ki mikor szándékozik megtartani saját kis magányos szeánszát. Végezetül egy utolsó jó tanács: azért ne bújj el minden futás közben, mert ahogy a mondás is tartja - nem szégyen a futás, de hasznos! :D

Összedobtam egy kis szavazást a témában, ne felejts el szavazni Te sem! Köszi :)

No votes yet